Véget ér a bő egyéves kényszerszünet a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az LHC-ben. A tavalyi rendszerhiba javítására nagyjából negyvenmillió svájci frankot költöttek, új biztonsági fejlesztések után indul újra a monumentális tudományos kísérlet. A fő cél a Higgs-bozon levadászása, bár ebben Amerika még beelőzheti Európát.
2008. szeptember 19. fekete nap az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN krónikájában. Ezen a napon történt az a végzetes üzemzavar a Large Hadron Colliderben (LHC), ami hat tonna szuperfolyékony (és szuperdrága) hélium elfolyását okozta, bő egy évre visszavetve a modern fizika jelenleg legizgalmasabb kísérletét. Az első híradások még emberi hibát emlegettek, eszerint két mágneselem találkozásánál gyenge volt a vezérlő elektronika forrasztása, ezért ott megnőtt az ellenállás, ami végül gyilkos, több kiloamperes elektromos ívet eredményezett. Ez a kisülés átlyukasztotta a mágneselem hűtéséért felelős csövet, amiben az említett, 1,9 kelvines (azaz mínusz 271,2 Celsius-fokos) hélium cirkulált.
